Sima meccsen gyűjtöttük be a két pontot

 NB1 - Alapszakasz, 18. forduló
Naturtex-SZTE-Szedeák - Atomerőmű SE
71-90
(20-21, 19-23, 14-24,18-22)
(20-21, 39-44, 53-68, 71-91)

Szeged: Moravcsik -, Armelin 13/3, Ciric 17/18, Juhos -, Vette 13.
Csere: Molnár A. 11, Révész 7/3, Meleg -, Kiss Zs. -.
Vezetőedző: Nikola Lazic

  ASE: Kovács Á. 15/9, Robinson 15/3, Barnies 20/9, Eilingsfeld 14/9, Watkins 14.
Csere: Will 2, Tóth Á. 8, Illés 2.
Vezetőedző: Schmidt Béla 

 Kipontozódott : - ill. -

Dunn és Tóth sérülése miatt Kovács és Watkins kezdett a Szeged elleni találkozón, melyen Vette révén a hazaiak szerezték meg a vezetést, Watkins két duplájával azonban hamar fordítottunk. A rohanás itt nem állt meg, Barnies és Kovács is hozzászólt a meccshez, előbbi egy 2+1-es akcióval, míg Kacsa egy hármassal jelentkezett, mely után időt is kért Nikola Lazic, lévén csapata ekkor már 8 pontos hátrányban volt. Összes is kapta magát egy kicsit a hazai csapat, kezdték felvenni a fordulatot, de előnyünket így is őriztük, legalábbis egy darabig. Az örökifjú Andrija Ciric ugyanis gyorsan betermelt öt pontot, amivel kettőre zárkózott a Szedeák. Közben pályára lépett az elmúlt meccset sérülés miatt kihagyó Tóth Ádám is, ami a közelgő kupadöntő fényében felettébb örömteli hírnek bizonyult. Az akklimatizálódás jegyében előbb ütött egy faultot, majd rajta szabálytalankodtak, a két megítélt büntetőt pedig értékesítette, így legalább egy pont megmaradt korábbi előnyünkből.

Armelin villogott a hazai oldalon, szerencsére Robinson is éledezett, gyors öt pontjával megint meglépünk kicsit. Ki is alakult egy 5-6 pont körüli differencia, amit igyekeztünk tartani. Ebben nagy segítséget jelentett kiváló pattanózásunk, tizenöt perc elteltével 20-9-re vezettünk ebben a kategóriában, Watkins például tíz percnyi játék után már kilenc lecsorgó labdát kaparintott meg. Azért pihenni neki is kell, a negyed második felére így átállunk alacsony szerkezetre, melyben Barnies és Eilingsfeld alkották a palánk alatti szekciót, és ez meg is hozta a viszonylagos sikert, elmentünk nyolc ponttal, ám Ciric - bosszantó szokásához híven - még bepörkölt egy trojkát dudaszóra, így a félidőben öt pont volt a csapatok közti különbség.

Az első félidőt végigjátszó Kovács - Barnies - Eilingsfeld trió mellé Robinson és Tóth Ádám futott ki a második félidőre, válogatott centerünk pedig - Vette találatára felelvén - be is rámolt két duplát egy perc alatt. A folytatásban is mi "maradtunk támadásban", Tóth mellé Eilingsfeld is felzárkózott, aki megszerezte első hármasát, majd Barnies is beemelt egyet, így mikor időt kért a hazai csapat, már 12 volt a paksi fór. Ami aztán - Molnár András hathatós közreműködésének "hála" - pillantok alatt néggyel csökkent, így alig egy perc elteltével Schmidt Béla is magához hívta fiait. Mint kollégája esetében, ennek az időkérésnek is volt foganatja, Robinson és Eilingsfeld révén megint vettünk egy nagy lendületet, és a negyed végére kialakítottuk az addigi legnagyobb, 15 pontos különbséget a két csapat között. Külön ki kell emelni Kovács Ákost, aki a negyedben kiosztott hat gólpasszával komoly érdemeket szerzett a 15 pontos előny megszerzésében.

Egy negyed kellett az üdvösséghez, ezt azonban a hazaiak közül Andrija Ciric nem igazán akarta tudomásul venni, a záró felvonás nyitányaként rögtön beemelte ötödik hármasát. Azonban, mint ahogy a mondás tartja, amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten: Kovács és Eilingsfeld hasonlóképp válaszoltak, nagyjából fél perc különbséggel. Ez pedig nagyjából el is döntötte a találkozó sorsát, innen már nem volt visszaút a Szeged számára. Végül a héten könnyebb bokasérülést szenvedett, és most biztonsági okokból pihentetett Dunn hiányában is magabiztos győzelmet arattunk, és mivel az Olaj ma nem lépett pályára, át is vettük a vezetést a tabellán. Győzelmünk kulcsa a remek csapatjáték mellett a kiváló (56%) triplázás és a 37-23 nyert lepattanó párharc volt.

Szép volt fiúk!

Fotó: szegedma.hu