Parádésan kezdtük a szezont!

NB1, Alapszakasz - 1. forduló
Atomerőmű SE – Falco Vulcano Energia KK
84-68
(27-20, 24-18, 22-13, 11-17)
Paks, 2017.09.30.
V.: Földházi T. , Praksch P., Minár L., (Páli K.)

ASE: Hinds 17/3, Allen 17/6, Medve 6/6, Eilingsfeld 10/3, Ogunyemi 11.
Cs.: Ruják 7/3, Barnies 11/6, Gulyás 5/3,
Vezetőedző: Teo Cizmic

Falco: Govens 18/6, Perl 13/3, Váradi 9/3, Borisov 11/6, Zigeranovic 4.
Cs.: Norfeet 9/3, Tóth -, Pustahvar 4.
Vezetőedző: Srecko Sekulovic

Kipontozódott: Medve (38.) ill. - 

A Falco hozta el a labdát a feldobásnál, a vezetést azonban mi szereztük meg, méghozzá Ogunyemi kosarával. A sárga-feketék ettől nem illetődtek meg, a rutinos Govens – Zigeranovic páros révén rögtön jelezték, hogy ők bizony ma győzni jöttek. Kicsit megfogott minket a szombathelyiek lendülete, nem igazán találtuk a helyünket, egészen addig, amíg Ruják András egy bravúros hármassal fel nem ébresztette a társakat. Ez megadta a kellő lendületet, így hiába estek Váradi dobásai, mégis mi mentünk tízzel, mikor időt kértek a vendégek. Ami különösen meglepő és örömteli volt, az Ogunyemi jó kezdése, tőle talán a Cibona ellen láttunk utoljára ilyen játékot. A játékunk a folytatásban is rendben volt, elöl-hátul tisztességesen dolgoztunk, aminek meg is lett az eredménye, szép lassan növeltük az előnyünket, sőt a végén Gulyás és Allen tripláival még rá is tettünk egy lapáttal.

Ogunyemi újabb két kosarával a tíz pontos határt is átléptük, a közönség pedig tombolt, hiszen a csapat parádézott, Gulyás Milán beszállása pedig egyenesen remekbe szabott volt, öt perc alatt öt pontot és remek védekezést tett le az asztalra. Közben azért a többiek sem tétlenkedtek, védekezésben egyszerűen az őrületbe kergettük a vendégeket, rendre lehetetlen dobásokat kellett elvállalniuk, ami pedig az álmoskönyvek szerint hosszútávon nem vezet eredményre. Nyílott is az olló, a negyed derekán már 15 volt közte, köszönhetően – a védekezés mellett persze – annak, hogy járattuk a labdát, nem vállaltunk felesleges dobásokat, illetve agresszíven mentünk a támadópattanókét. Itt azért megrázta magát egy kicsit a tavalyi ezüstérmes, és elsősorban az addig pontot sem szerző Perl révén felvette a ritmust, de ez is csak arra volt elég, hogy konzerváljon egy tíz pont körüli különbséget a felek között, ami Hinds dudaszóra dobott duplájával tizenháromra nőtt.

Ogunyemi takarta be Zigeranovicot, majd Allen szlalomozott be a védők között és szórt egy duplát – álomfolytatás! A csapat parádézott, élvezték a kosárlabdát, nézők pedig hálásak voltak azért a küzdeni tudásért, akaratért és teljesítményért, amit a játékosok letettek az asztalra. Közben a 24, percre a húsz pontos előny is meglett, Medve gyönyörű triplája csont nélkül landolt a gyűrűben. A Falco a második negyedhez hasonlóan ezúttal is beragadt, az első négy percben nem szereztek kosarat. A homokóra pedig, csak pereg, pereg és a különbség nem csökken. A játékunk tanítani való volt, és még ha néha döccent is egyet-egyet a gépezet, mindig akadt egy extra teljesítmény, ami átlendített minket a kisebb holtpontokon. Ilyen volt például Medve blokkja, vagy Eilingsfeld tőrdöféssel felérő hármasa. A negyed végére huszonkét pontra hízott a különbség, a mérkőzés pedig gyakorlatilag eldőlt.

Persze ez nem azt jelentette, hogy a Falco feladta volna, Govens és Váradi révén rögtön csináltak is egy 5-0-s sorozatot, kénytelenek is voltunk időt kérni. A folytatásban még Borisov is elsüllyesztett egy távolit, de már tudtuk felelni Ruják révén, a roham pedig megtört. Innentől kezdve már nem volt kérdés, ki ünnepelhet a nap végén: a közönség hangos ovációja közepette vonultak le a srácok a parkettről. Ez a siker remek nyitófelvonása lehet a szezonnak, és ha a srácok a folytatásban is így kosárlabdáznak, akkor szép idény elő nézhetünk.

Fotó: Molnár Gyula