Nem hibáztunk a DEAC ellen

NB1, Alapszakasz - 15. forduló
Atomerőmű SE – DEAC
99-75
(35-19, 12-13, 33-23, 19-20)
Paks, 2018.01.11.

ASE: Hinds 19/9, Allen 16, Barnies 9/3, Eilingsfeld 16, Guinn 7/3.
Cs.: Ogunyemi 14, Ruják 7/3, Medve 6/6, Gulyás -, Garamvölgyi -, Pajor 5/3. 
Vezetőedző: Teo Cizmic

DEAC: Velkey 9/3, Molnár -, Lilov 19/6, Farkas 19/12, Bognár 19/3.
Cs.: Kósa 5/3, Kozák 4, Lajsz -, Opre -,
Vezetőedző: Berényi Sándor

Jones és Armwood sérülése miatt meglehetősen tartalékos összeállításban, mindössze egy légióssal kezdett a vendégcsapat, amely így is elég jól tartotta a lépést a mienkkel az első percekben. Mondjuk ez főként a szekérderéknyi kihagyott dobásunknak és labdaeladásunknak volt köszönhető, egyik-másik után fogtuk is a fejünket rendesen. A negyed derekához közeledve aztán kicsit rákapcsoltunk, elsősorban gyorsindítások után szeretünk néhány kosarat. Ezzel sínre is került a dolog, elkezdtünk magasabb fordulaton pörögni, amivel a DEAC nem tudott mit kezdeni, így – azzal együtt is, hogy helyenként már színeztük a játékot – tizenhat pontos fórt harcoltunk ki a negyed végére.

A második negyed kissé döcögősen indult, majd’ két percig nem tudtak betalálni a felek. A Debrecen kapta el előbb a ritmust, két támadás alatt beszórtak öt pontot, időt kértünk gyorsan. Az első kosarunkra így is várni kellett még vagy két percet, Guinn törte meg a gólcsendet egy középtávolival, de mivel a DEAC ezzel együtt is tovább lopta a távolságot, a 15. percben ismét magához hívta fiait Teo Cizmic. Volt némi cserebere is, és ez végre használt, magukhoz tértek a srácok és szép lassan elkezdett ismét nyílni az olló. Közben beszállt Gulyás is, rögtön egy szép gólpasszal nyitott, ahogy kell. A negyedet végül egy ponttal a vendégek nyerték, de legalább a végére már közel vállalhatónak tűnt a játékunk.

Az első félidőben látott alacsony színvonalú játék, annyi változással, hogy az addig nem sokat mutató Farnak Attila nagyon elkapta a fonalat, csak az első négy percben 14 ponttal terhelte meg a gyűrűnket. Remekült játszott az egykori paksi legény, bár azt is hozzá kell tenni, hogy nagyon nem is igyekeztünk megnehezíteni a dolgát. Legalábbis addig, amíg Guinn helyét el nem foglalta Javion Ogunyemi, mert onnantól nem nagyon volt esélye a kosárszerzésre. Érkezésével – vagy attól függetlenül, de mindenképp azzal egy időben - némi stabilitás is költözött a játékunkba, megint elkezdtük mi diktálni a tempót és a negyed végére egy Allen által adott zseniális passzából Ogunyemi huszonötre növelte a különbséget.

Ilyen előny mellett nyilvánvalóan nem sok nyitott kérdés maradt az utolsó negyedre, és nem is történt semmi váratlan. Már ha azt nem számítjuk annak, hogy a másodikhoz hasonlóan ez a tíz perc is a vendégek szája íze szerint alakult. A lényeg, azaz a győzelem minden esetre így is simán meg lett a végére, most pedig van kilenc napunk készülni a ZTE elleni meccsre. Kell is, mert ez a teljesítmény ott biztosan kevés lesz. 

Fotó: Molnár Gyula