Józanész hiányában, Zalaegerszegen túrázott a serdülő csapat

Hétvégén került lebonyolításra a serdülő alapszakasz bajnokság második fordulója. Az előjelek nem voltak túlzottan biztatóak. Major Martin két hét kihagyást követően elkezdett edzegetni, Varga Edvin sérülés miatt nem jöhetett, Weisz Erik, Achilles fájás miatt maradt otthon, de mások sem voltak 100 %-os állapotban.

A csoportban rajtunk kívül a Kaposvár, a Dombóvár és a Zalaegerszeg egyik csapata került.

A józanész azt diktálta volna, hogy Kaposváron vagy Dombóváron legyen a torna, mert így nekünk és a zalaegerszegi csapatnak sem kellett volna irreálisan sokat utazni. Természetesen a Szövetség, Zalaegerszegnek adta a rendezést (!!!!), mert 3000 Ft-tal kevesebbet kért a csapatoktól (10.000 helyett 5000 forintot, míg a Dombóvár 8000 forintot) mérkőzésenként. Az fel sem merült az illetékesekben, hogy így Paksról 3.5-4 órás az út, főleg ha köd van, és ez azt jelent, hogy 7.15 körül el kell indulni, de a szekszárdiaknak kb. 6.00 – kor kell kelni, hogy beérjenek Paksra az indulásra. Aztán az utazást követően jól kellene játszani, ami nem egyszerű 12-13 éves korban.  Persze Kaposvárra, ill. Dombóvárra is utazni kell, de a felét kb. 1.5-2 órát, és ha a Kaposvár- Dombóvárral játszik 10.00-kor (30 k m-es a távolság) akkor pl. 8.30-9.00 órás indulás elég lett volna nekünk és a Zalaegerszegnek. Ez lett volna  ÉSSZERŰ, GYEREKBARÁT és SPORTSZERŰ döntésa kedvezőbb pályázat ellenére. ( Persze nekünk az útiköltségünk is több lett a 10.000 Ft-os „spórolásnál”.)

Jellemző, ahogy ez a Szövetségben eldőlt és egyben szomorú is. Két emberen múlik a döntés, Olajos Ádámon és a főtitkár Sterbenz Tamáson. Amikor felhívtam Olajos sporttársat, hogy milyen fantasztikus jó döntést hoztak, akkor érdeklődésemre elmondta, hogy Ő a köztes megoldást szokta ilyenkor javasolni, de a főtitkár úr így döntött. Erre írtam egy levelet Sterbenz sporttársnak, hogy miért kell ezt csinálni a gyerekekkel, még ha paksiak is, azt a választ kaptam (már ennek is örültem), hogy Olajos kolléga ezt terjesztette elő és Ő csak elfogadta. ( Természetesen kíváncsi lettem volna, ha hasonló esetben az Ő gyerekeikkel hozzák meg ezt a döntést mások, mit szólt volna hozzá !!!!, de már annak is örültem, hogy válaszolt a főtitkár Úr ) Most nem szeretném ezt értékelni, mindenki vonja le a megfelelő következtetéseket,  aki olvassa ezt a beszámolót.

Természetesen épp, hogy beestünk 11.30-ra és nem volt öltöző a-háromból - ami üres lett volna így bementünk egybe ahova két percen belül jött a hazai csapat, mert vége lett az első mérkőzésnek. Természetesen a bemelegítés sem sikerült acélosra, és az, hogy 6 lepusztult, kopott labda volt csak a TAO időszakában nem lehetett mentség, mert ellenfelünknek is jutott 3 belőle.

A felkészülési mérkőzéseken szoros jó mérkőzéseket játszottunk a Dombóvárral, egyszer kikaptunk tőlük 4 ponttal és egyszer legyőztük őket 2-vel. Most is valami hasonlóra számítottunk, sajnos nem az lett belőle, az utolsó negyed gyatra játéka miatt viszonylag nagy vereség lett a vége.

De nem így indult a találkozó, az első negyedet 14:17-re elvesztettük ugyan, de a másodikat 15:11-re megnyertük, így 29:28 ált az eredményjelzőn a félidőben a javunkra. Már itt látszott, hogy nem koncentrálunk megfelelően, sok hibával játszottunk, 14 büntetőt hibáztunk (összesen 22 –t!!!). Volt 10 eladott labdánk (össz. 17 !!! ) és 12 dobáshibánk (össz.23 !!!!). A büntetőn belülről, főleg ziccerek, amik még nagyon fognak hiányozni később, bölcselkedtem a szünetben. Sajnos így is lett.

Azt nem lehet mondani, hogy nem igyekeztünk, de rengeteg hibával pontatlanul, helyenként ész nélkül játszottunk, csapatjátékunk igen csak döcögött, ha volt éppen. A harmadik negyed végén még így is a 29. percben 42:39-re vezettünk. Ekkor elszakadt valami és két perc alatt 2:9-et produkáltunk, amikor 44:45-nél beesett egy szerencsés hármas is az utolsó másodpercben az ellenfélnek, így 44:48-as állásnál kezdődött meg az utolsó 10 perc.  Ekkor már csak egy csapat volt a pályán és az nem mi voltunk. Ellenfelünk lendületet kapva egyre lelkesebben és eredményesebben játszott, (indítások, ziccerek, 1:1-ek) és 5 perc alatt 16:0-t produkálva (amiben jól asszisztáltunk nekik egyre jobban szétesve, erőlködve és elbizonytalanodva, ahogy nőtt a különbség) végül 3:24 !!!!-re megnyerve az utolsó negyedet látszólag simán nyertek. De tegyük hozzá, teljesen megérdemelten! Náluk három játékos is volt, aki extrát nyújtott, de elmondható sajnos az utolsó negyedben az is, hogy a teljes dombóvári csapat fölénk nőtt.

Atomerőmű SE „A” – Dombóvári  KS
47:72
( 14:17, 15:11, 15:20, 3:24 )

ASE: Zántó 8, Major 7, Forster 4, Csobán 2, Tarnóy D. 2,

Cs.: Plézer 16, Kalmár 6, Pupp 1, Dorogi 1, Tarnóy Á. -, Stier -, Rausch -,

Ezután a Zalaegerszeg Warriors-szal játszottunk, akik sokkal kaptak ki a Kaposvártól és (főleg az első félidőben) átszaladtak rajtunk, mint a Göcsej expressz.  Alkatilag nem jobb csapat, csak erőteljesebbek és határozottabbak voltak, egészpályás védekezésünket leziccerezték, főleg akkor, amikor fel sem vettük az embereket időben, vagy csak elaludt ebben egy-egy játékosunk. Csapatmunka a támadásban alig volt vagy csak sematikusan, meglátások nélkül, vérszegény 1:1-kel. A mérkőzésen talán Stier Patrik igyekezete volt dícsérhető, helyenként a védekezésben és a harmadik negyedben egy kis küzdelem. Így két vereséggel a 4. helyen zártunk 1 pontot szerezve a meglévő 4-hez.

Atomerőmű SE „A” – ZTE Warriors
44:86
( 12:23, 13:27, 9:13, 10 :23 )

ASE: Major 8, Zántó 6, Csobán 3, Forster 2, Tarnóy B. 2,

cs.: Kalmár 9, Plézer 8, Pupp 6, Dorogi -, Tarnóy D. -, Stier -, Rausch -,