Interjú Oldal Ottóval

- Milyen eredmények voltak az elmúlt időszakban?

- A Paksi Kézilabda tulajdonképpen nem teljesen új dolog a városunk életében. 1970 óta foglalkoztak több-kevesebb sikerrel kézilabdázással, illetve férfi kézilabdázással. Először a PSE színeiben, később egy katona csapat és az ESZI DSE 88-tól 98-ig, de több mint tíz éve vegetál a férfi kézilabda sportág. 2011-ben alakultunk meg mi, mint Paksi Kézilabda Sportegyesület, önálló kézilabda klubként. A Bács-Kiskun megyei Bajnokságban a bajnokság mezőnyének második felében végeztünk, de ez volt a tanuló évünk, tehát sikerként könyvelhetjük el ezt az első szezont.

- Gratulálok! Hány éves kortól javasolt elkezdeni ezt a sportágat?

- 10 éves kortól, de 10-14-15 éves korban is el lehet kezdeni. Ezen a szinten, amit mi tudunk nyújtani, itt maximum NBII-ig, esetleg NBI b-ig tudunk elmenni. Tehát 10-14 éves kortól elkezdve sikeres versenyző lehet valaki.

- Hogyan zajlik egy edzés vagy egy felkészülés versenyek előtt?

- Edzéseink attól függenek, hogy alapozó időszakban történik vagy versenyidőszakban. Alapozó időszakban inkább a fizikai képzés, rengeteg futás, erőfejlesztő edzéseink vannak. Ez a bajnokság kezdete előtt már két hónappal megkezdődik, és ahogy közeledik a bajnoki rajt, úgy állunk rá több labdás játékra, taktikai elemeket, technikai elemeket gyakorolunk, illetve figurákat tanulunk. Egymás közötti mérkőzéseket, edzőmérkőzéseket játszunk.

- Jelenleg hányan kézilabdáznak itt Pakson?

- Hozzávetőleges számot tudok mondani, mert minden nap gyarapodunk, eggyel- kettővel a környező településekről is, régi játékosok visszatérnek, illetve új gyerekek jönnek, de több mint harmincan vagyunk. Ennek egy része „senior” versenyző, nagy része 80-as születésű korosztály, ez alapozza a férfi szakosztály gerincét. Illetve van 10-12 gyerekünk, akik 94-es 96-os korosztály, tehát a „junior” csapat rájuk épül.

- A Te választásod annak idején miért esett a kézilabdára?

- Az én választásom azért esett a kézilabdára, mert tulajdonképpen én egy olyan kis faluban nőttem fel, ahol egyetlen egy általános iskola volt, az osztályunkba 15 fiú járt. A 15 fiú volt atléta, kézilabda, kosárlabda, foci és mindenféle csapatnak a versenyzője. A kézilabda iránt elkötelezett tornatanárunk volt és annak idején nem diákolimpiát, hanem úttörő olimpiát rendeztek, ahol nagyon szép sikereket értünk el, annak ellenére, hogy nem is volt tornatermünk.

- Mik a legemlékezetesebb, legjobb eredmények?

- Nyolcadikos koromban bejutottunk az Országos Diákolimpia 4-es döntőjébe. Középiskolás koromban, a középiskolás bajnokságban országos döntőbe jutottunk, illetve a Kazincbarcikai Főiskolai Sportklub kézilabda csapatával több emlékezetes mérkőzésem volt. Már nem aktív játékos vagyok, Pakson nem is játszottam, de a gyermekeim, mindkét fiam kézilabdázik, így a sportágat támogató, szponzoráló munkát végzek.

- Akkor nagyon sok szép emléke van! További sok sportsikert és munkát kívánok!

- Köszönjük szépen!