Az első negyedet követően átrohantunk a Pécsen

NB1, Alapszakasz - 4. forduló
Atomerőmű SE – PVSK-VEOLIA
83-69
( 16-21, 29-19, 26-15, 12-14)
Paks, 2017.10.14.

ASE: Hinds 17/6, Allen 16/3, Barnies 18/6, Eilingsfeld 19/3, Ogunyemi -.
Cs.: Ruják 8/3, Medve 5/3, Garamvölgyi -, Pajor -, Kalmár - , Szalai -.
Vezetőedző: Teo Cizmic

PVSK: Durham 17/6, Supola 12/6, Antóni 3/3, Budimir 3/3, Sarlija 6.
Cs.: Dukic 8/3, Simon 6/3, Harazin 2, Bíró 6, Demeter 6/6.
Vezetőedző: Csirke Ferenc

Kipontozódott: - ill. -

Mi hoztuk el a labdát a feldobásnál, az első kosarat azonban a vendégek jegyezték, mégpedig a pálánk alá szépen belépő Sarlija révén. Sokáig nem vártunk a válasszal, Hinds előbb beültette a hintába a védőjét, majd beszórt egy hármast. A folytatásban inkább a Pécs akarata érvényesült, ráadásul az látszott, hogy nagyon felkészültek belőlünk, legalábbis Eilingsfeld védését például kiválóan megoldották, az első öt percben lepattanója sem volt válogatott erőcsatárunknak. A korai pécsi előny a hatodik perce fogyott el, mikor Allen három büntetőjével egalizáltunk, nagyjából addigra állt össze a játékunk. Innentől felváltva estek a kosarak, meglépni igazán egyik csapat sem tudott. Pedig lehetőség lett volna, hiszen például Harazin sportszerűtlenje miatt kétszer is támadhattunk, igaz ilyen az az ellenfélnek is jutott egy a negyed végén, melyet öt pontos előnnyel zártak.

Két paksi kosárral indult a második játékrész, már épp el is kezdtünk örülni, mikor Demeter beemelt egy hármast a sarokból, megnyugtatva kicsit az övéit. Allen jött vissza a padról, rögtön duplával nyitott, majd kiosztott két gólpassz Barniesnak, így mire feleszméltek a vendégek, egy 7-0-s futást követően már mi mentünk hárommal. Azonnal időt is kért Csirke Ferenc, ám a lendületbe jövő Eilingsfeldet így sem tudták megakadályozni a pontszerzésben. Ráadásul Allen is belelendült, futball hasonlattal élve, a fülén táncoltatta a labdát. Lett is a háromból hirtelen kilenc pont, így senki nem csodálkozott, hogy újfent időt kértek a vendégek. Sajnos ekkor kicsit elhittük, hogy a bab is hús, és elég véleményes dolgokba mentünk bele, de még így is meg tudtuk tartani az öt pont körüli különbséget a félidőig.

Sarlija büntetőjével, és Ogunyemi két – legyünk finomak fogalmazás terén – meglehetősen véleményes hibájával indult a második negyed, borzolódtak a kedélyek rendesen. Miután centerünknek ez már a negyedik faultja volt, és mivel ő a védelmünk egyik alapja, ez okozott is némi diszharmóniát a következő percekben. Egy pont volt mindössze a paksi előny, mikor időt kértünk, rendet kellett tenni, mielőtt tovább nő a baj. Az akció sikeres volt, az intelmek célba értek, és bár volt néhány tiszta dobásig játszott akciója a Pécsnek, de ezek nem estek be, mi pedig Hinds és Barnies révén okos kis 2+1-es akciókkal sanyargattuk az ellent, ami mindössze két-három perc alatt tíz pontos előnyt szült, ami a negyed végére – Hinds álomszép hármasával – tizenhatig hízott.

A záró felvonás már nem sok nyílt kérdést tartogatott, nagyjából biztos volt, hogy a Pécs nem tud visszakapaszkodni húsz pontos hátrányból. Nem is tette, mi pedig elkönyvelhettünk egy újabb roppant fontos sikert, mert bizony a Pécs ellen az idén senkinek nem lesz könnyű dolga, ez biztos.

Fotó: Molnár Gyula