Atomvillanás Ostravában

December 28-30. között 10 csapatos karácsonyi nemzetközi tornán vett részt az ASE U16-os fiú kosárlabda csapata a csehországi Ostravában. A résztvevők között lengyel, szlovén, szlovák, cseh és magyar csapatok játszottak két ötös csoportban. A torna erősségét mutatta, játszott a cseh extra liga legjobb 12 csapatából a 2. BCM Slezska Ostrava (10-2), a 4. JBC Brno (10-2), a 6.BCM Moravska Ostrava (8-4), a szlovák bajnokság 3. helyezettje, a Juniorbasket Kassa főleg 94-es játékosokkal. Azt nem tudtuk meg a soproni válogatott torna miatt hány játékos hiányzott, de mi sem teljes csapattal tudtunk elmenni, (nem volt pl.: Szántó, Papp, Gomola, Veszprémi, Bereczki,Verli-akár egy kezdő ötös,hatos) a hiányzóink miatt egy 94-esünk volt Baki Sanyi.

A majdnem 10 órás éjszakai buszozást követően 50 óra alatt 5 mérkőzést játszottunk. 28-án kedden reggel 8 óra után érkeztünk meg, a szállás elfoglalása után 9-11 között volt pihenő, majd indultunk ebédelni és az első mérkőzésre ahol 14.00-kor a Polonia Varsó csapata várt ránk. Az épphogy a kezdés előtt megérkezett ellenfél edzője megdicsért minket milyen magas csapatunk van, aztán magasabb kezdő ötössel kezdett, mint mi. Már az első negyedben magunkhoz ragadtuk a kezdeményezést (24:6) és látszott képzettebb jobb csapat vagyunk. A második negyedben kicsit lazítottunk, de a 3. negyedet újra megnyomtuk (24:10). A negyedik negyedben már a második meccsre spóroltunk, de így is magabiztosan nyertünk, átesve a tűzkeresztségen.

Atomerőmű SE – Polonia Warsava
72:42
( 24:6, 15:11, 24:10, 9:15 )
Atomerőmű SE: Illés 17, Szabó 10, Novák 5, Baki 5, Tóth Máté Csaba 2
Cs.: Balogh 10, Antóni 9, Gulyás 7, Sterczer 6, Tóth Ádám 4, Beák

 
 Egy mérkőzés szünetünk volt és jobbra-balra hajtogattuk magunkat a kényelmetlen lelátón ill.azon tanakodtunk vajon mikor ütközik ki rajtunk az utazás és alvatlanság miatti fáradság. Aztán amikor megláttuk a jobbik ostravai csapatot, soros ellenfelünket ( 207 cm-es 96-os,203 cm-es erős centerekkel, magas ügyes mezőnyökkel) fohászkodtunk ez ne most legyen, hogy partiban tudjunk lenni velük és jó meccset játszunk. Igaz látva a többi csoportellenfelet az látszott ez lehet a csoportelsőséget eldöntő találkozó. Kicsit megilletődve kezdtünk 0-6 és 3 perc alatt 8 támadó lepattanó az ellenfélnél, de aztán javítottunk a védekezésen és főleg Illés Máté fontos kosaraival sikerült felzárkózni egyben a 9. percben átvenni a vezetést. Ettől kezdve kemény és parázs csata alakult ki, ahol folyamatosan nálunk volt az előny, de teljesen kiegyenlített volt a játék. Örömünkre meglepően jól védekeztünk és a támadásokat is jó százalékkal fejeztük be. Aztán a 3. és 4. negyedben folytatódott a „csoda”, nem estünk vissza, különböző védekezési variációkat kipróbálva egyre jobban és magabiztosabban játszottunk. A játék minden elemében az ellenfél fölé nőttünk. Kiválóan és hatékonyan védekeztünk, indítottunk, jól játszottuk a játékainkat, szinte nem volt olyan támadás, amit ne kosárral fejeztünk volna be. Ez nagyon feldobott mindenkit, bárkit cseréltünk be, az hozzá tudott tenni a játékhoz, és tartottuk, sőt egyre növeltük a különbséget. A hazai pályán játszó ellenfelünk játékosain és edzőjén látszott nem hisznek a szemüknek, akármennyire igyekeznek csak nő a különbség és nincsenek hozzászokva (és nem nagyon kaptak) ekkora veréshez -főleg egy gyengébbnek látszó csapattól- 29:12 a harmadik negyedben nekünk. Az utolsó negyedre teljesen a padlóra küldtük őket, és még az is belefért, hogy az utolsó két és fél percben az ellenfél legjobb játékosának (28 pont) 10 pontot engedélyezzünk zsinórban. Igaz erre is volt mindig válaszunk.

A lefújást követően mi sem akartunk hinni a szemünknek és hihetetlenül boldogok voltunk, hogy ilyen jó játékkal, ilyen jó csapatot ilyen nagy különbséggel sikerült legyőzni, ami nem mindennapi dolog! Egyben bebizonyítva azt ilyen hozzáállással és akarattal mi is mire vagyunk képesek! Ezzel a fantasztikus győzelemmel első számú esélyessé léptünk elő a csoportban, de hátra volt még másnap két mérkőzés, amit meg kellett nyerni és ezek általában a legnehezebbek.(Így is lett.)

Atomerőmű SE – BCM Slezska Ostrava
96:62
( 21:16, 25:19, 29:12 ,21:13)
Atomerőmű SE: Illés 26/9, Baki 14, Novák 8, Tóth M.Cs. 6, Gulyás 2,
Cs.: Szabó 12, Antóni 12/3, Balogh 6, Sterczer 6/6, Tóth Á.4, Beák

Viszonylag korán lefeküdtünk, hiszen másnap 8.00-kor játszottunk a Sokol Visehrad csapata ellen így 6.00-kor már ébresztő volt. Hajnali ellenfelünknek jó kezdő ötöse volt, de gyengébb cseresorral rendelkezett. Már nem játszottunk olyan olajozottan, pontatlanabbak voltunk, kezdett kiütközni a fáradság, de a viszonylag szoros első negyed után beindult a henger és jobb védekezésünkkel magabiztosan nyertük a 2. és 3. negyedet, míg az utolsót elveszítettük.

Atomerőmű SE – Sokol Vysehrad
75:51
( 19:15,23:8,21:12,12:16 )
Atomerőmű SE: Illés 21/3, Baki 10,Tóth M.Cs.8, Szabó 2, Novák
Cs.: Antóni 18, Balogh 6, Gulyás 5, Beák 3/3, Sterczer 2, Tóth Á.

 A mérkőzést követően volt lehetőség vásárlásra, ebéd után rövid csendespihenő majd irány a csarnok. Ellenfelünket a KK Sentjurt a BCM S. Ostrava 135:42 –re győzte le, de edzőkollégámmal és csapatvezetőnkkel Antóni Józseffel a másnapi döntőre készülve és gondolva azt a célt tűztük ki, hogy tartsuk 40 pont alatt az ellenfelet és főleg azok játszanak, akik máskor esetleg kevesebb lehetőséghez jutnak. Árnyalta a képet, hogy Novák Patrik is kiesett, mert délelőtt kisebb bokasérülést szenvedett így pihenőt kapott és Sterczer Petinek is kezdett kiújulni régi talpsérülése.
Sajnos az első negyedben felszabadult örömjáték helyett csak szenvedtünk, pontatlanul rosszul játszottunk és persze az ellenfél is fellelkesedett. A negyedbeli vesszőfutást (10:21) követően ötöst, védekezést, és ritmust váltottunk (24:7), és lassan de fokozatosan felőröltük az ellenfelet. A harmadik negyed szintén felejthető játéka után ismét csere és letámadás –pihenő helyett, dolgos hétköznapok- (36:4) és végül a 40 pontos védekezés is majdnem összejött. Szerencsénkre a leggyengébb ellenfél ellen volt a holtpont, de a lényeg, veretlenül zártuk a csoportkört és másnap 14.00-kor mi játszhattunk a döntőben.

 Atomerőmű SE – KK Sentjur
86:41
( 10:21,24:7,16:9,36:4 )
Atomerőmű SE: Balogh 6, Beák 6, Tóth Á.6, Gulyás 5, Tóth M.Cs.4
Cs.: Baki 17, Illés 12, Szabó 10, Antóni 10, Sterczer 10

Egy rövid, vacsora előtti welnest (szauna, jakuzzi) követően pakolás, majd vacsora, tv-zés. Az edzői stáb a vacsora után a csarnokban vett részt a Trainers party-n, ahol nyugtáztuk a jóleső elismerő pillantásokat és véleményeket, dicséreteket. A lefekvésre visszaérve, azon tanakodtunk milyen lehet a másnapi ellenfél mivel a másik csoportból a másik helyszín miatt egy mérkőzést sem láttunk. Azzal nyugtatgattuk magunkat az Ostrava mérkőzésért már megérte eljönni és várhatóan újabb kemény meccs előtt állunk, ezért jöttünk.

Másnap délelőtt még egy utolsó vásárlás, ebéd és irány a döntő. A 3. helyért a BCM Ostrava játszott a Juniorbasket Kosice csapatával és az erőteljes magas, fizikailag erős (igaz sok 94-essel)

Szlovákokat nézve gondoltuk nem lesz könnyű dolgunk,a JBC Brno-val, akik az első csoportmeccsen 73:62-re legyőzték őket, ill, a cseh bajnokságban már az előzőekben leírtak szerint előkelő helyen állnak holtversenyben. A melegítésnél mindkét csapat és az edzők is méricskélték egymást, az Ostrava elleni eredményeink és csoportelsőségünk tiszteletet parancsolt. Az ellenfél edzője át is jött a 8.00-ás mérkőzésünkre, amikor megtudta, hogy 34 ponttal megvertük a riválisukat. Valószínűleg azt konstatálta nem vagyunk magasabbak és fizikailag erősebbek náluk, és amit látott abból a szakaszból, amíg a teremben volt abból nem volt igazán mit szakmailag lemérni. (Küzdenitudásunkat sem.) Mi azt láttuk, vannak jó magasembereik, jó dobóik, de nem képzettebbek nálunk.
Nem lehet mondani, hogy álomkezdés volt e meccs számunkra. Amikor a 6. dobásunkat hagytuk ki zsinórban, közte közelieket is és egy 3 –assal 0:9 volt az 5. percben az ellenfélnek riadót kellett fújnunk. Váltottunk, keményebb és eredményesebb lett a védekezésünk, némileg javult a támadás (de csak némileg,23/3 volt a dobásarányunk az első tízpercben) és a nagy küzdelmet mutatva „feljöttünk” egy 8:0-s 4 ½ perccel a negyed végére 8:9-re, de legalább visszajöttünk a mérkőzésbe.
A második negyedre is maradt a jó védekezés (bár Baki Sanyi a 8. percében 4. személyijét gyűjtötte be), és a támadás pontossága is viszonylag javult (17/10), de ez csak arra volt elég, hogy vezessünk a félidőben (31:23). A 3.negyedben fej-fej mellett haladtunk bár akár 20 ponttal is elmehettünk volna, de támadásaink továbbra sem voltak pontosak, csak egy-egy szakaszban, de volt, aki átlendítette a csapatot( most Antóni Csanád gyilkos dobásaival). Általában 10 pont körül vezettünk, de ez egyáltalán nem volt életbiztosítás.
Masszív védekezésünk továbbra is működött és a játékvezetői kisebb tévedések ellenére a negyedik játékrész végére magabiztosan vezettünk. Az utolsó másodpercben eleresztett bravúr hárompontosunk (Illés) pedig már csak hab volt a tortán. A 47.Xmass Cadets Cup első helyezettje az Atomerőmű SE U16-os csapata lett, teljesen megérdemelten.
 

Atomerőmű SE – JBC Brno
66:48
( 8:9, 23:14, 18:16, 17:9 )
Atomerőmű SE: Illés 16/3, Baki 9, Gulyás 8, Novák 4, Tóth M.Cs.
Cs.: Antóni 18/6, Szabó 5/3, Balogh 2, Beák 2, Tóth Á.  Sterczer Péter talpsérülés miatt nem játszott.

 
 A torna végén három játékosunk külön díjazásban részesült, Antóni Csanád és Baki Sándor a torna ALL STAR csapatába került, míg Illés Máté a legértékesebb játékosnak járó címet kapta meg. A torna remekül szolgálta az országos versenyre a felkészülést, önbizalmat adhat, erős csapatok ellen tudtunk gyakorolni, és ismét megmutattuk, akarattal, lelkesedéssel és agresszív védőmunkával ott lehet lenni a nemzetközi mezőnyben is és akkor nemcsak „atomvillanás” de „atomcsapás” is lehet előbb-utóbb. Ez adjon hitet a szürke hétköznapokra. BUÉK mindenkinek.

 Edző: Nagy Gábor
          Antóni József
{morfeo 85}