Borisov kivégzett minket

Atomerőmű SE - Soproni Sördögök 89-91 (15-18, 21-12, 23-18, 18-29, 12-14 )

Paks, ASE Sportcsarnok

V.: Kapitány , Farkas , Török

ASE: Roberson 23/6, Dugat 9/3, Körtélyesi 4, Eilingsfeld 11, Jones 18.
Csere: Tóth Á. 12, Medve 3/3, Baki 2, Kovács 7, Markovic -.

Sopron: Thomas 16/6, Ruják 7, Borisov 34/15, Dénes 8, Townes 9.
Csere: Edwards 17/6, Tóth G. -, Takács -, Trepák -.

Nem kezdtük jól a mérkőzést, hamar 7-0-ás előnyhöz jutott a vendégcsapat, szerencsére Roberson és Körtélyesi révén két támadás alatt szinte eltüntettük a hátrányt. Lélektanilag nagyon fontos találatok voltak, meg kellett állítani a soproni rohanást, mielőtt nagyobb baj lett volna belőle. A két kosár meg is adta a szükséges lendületet, a pécsi hősünk, Eilingsfeld János befejezett két szépen kijátszott támadást, és máris nálunk volt az előny. Sajnos a lendületünk nagyjából eddig tartott, Borisov és Thomas elkezdett belelendülni, mi pedig nagyon rosszul védekeztünk rajtuk, amit természetesen meg is büntettek. Kemény meccs volt, egy roppant kemény ellenféllel szemben, amely kíméletlenül kihasználta minden hibánkat. Az utolsó percre öt pontos hátránnyal fordultunk, amelyet végül háromra sikerült lefaragni.

Sok hibával indult a második negyed, ám ismét a Sopron ébredt előbb: Edwards süllyesztett el egy szép hármast, nagyjából másfél perc elteltével. Sajnos támadásban nagyon nem találtuk a formánkat, sorra hagytuk ki a tisztábbnál, tisztább dobóhelyzeteket, így ha ki is védekeztünk egy-egy akciót, közelebb nem tudtunk kerülni. A negyed derekán aztán előbb Kovács majd Eilingsfeld talált be, nem sokkal később pedig Dugat is megszerezte első pontjait egy triplából, és ismét nálunk volt az előny. Sabáli Balázs gyorsan időt is kért, hogy kicsit rendet tegyen a fejekben, ám Medve révén ismét mi tudtunk kosarat szerezni, majd a negyed végér hat pontra növelni az előnyünket.

Szokatlan húzással indítottuk a második félidőt, Luka Markovic a kezdőcsapatban kapott helyet. Védekezésben nem is lehetett rá panasz, végig ott volt embere arcában, az már más kérdés, hogy Milos Borisov így is átdobta egyszer. Ez a negyed mégsem róla, hanem Tóth Ádámról szólt: válogatott centerünk hátul blokkokkal és lepattanókkal, elöl pedig szép befejezésekkel vetett észre magát. Ideges is volt a Sopron, Thomas csak szándékos faulttal tudta megállítani Robersont, aki be is dobta mindkét büntetőjét, két számjegyűre növelve előnyünket. A lelki előny nálunk volt, 13 pontos vezetésünknél eldönthettük volna a találkozót, ám többször hibáztunk, puha faultokat ütöttünk, a Sopron pedig köszönte szépen, és öt pontra visszakapaszkodott nem egész három perc leforgása alatt. Ezúttal Dzunic mester kért időt, a fiúk fújtak egyet, majd visszamentek a pályára, és a hátralévő egy perc alatt megduplázták a fórt.

Fizikális játék jellemezte a záró felvonás első perceit, mígnem Jarrod Jones egy szép zsákolással megindította az érdemi részt. A védekezésünk rendben volt ebben a szakaszban - sőt az egész második félidőben -, támadásban pedig ugyan döcögött a gépezet néha, de azért be-betalálgattunk. Élményszámba ment például Jones ravasz alapvonali bedobása, amelyet követően Dugat négy ember között is üresen dobhatott ziccert. Sabáli Balázs intette magához fiait, hat perc volt vissza a meccsből, muszáj volt kicsit felrázni tanítványait. Ekkorra gyakorlatilag a "Borisov KC" ellen játszottunk, és nem álltunk jó, ugyanis a montenegrói válogatott játékos megállíthatatlanul termelt, folyamatosan közelebb lopva az övét. Szenzációs játékosról van szó, akinek játékát valóban élmény nézni, még ha ez nekünk nem is tetszett annyira. Az utolsó perceknek érdekes felállásban futottunk neki, Roberson, Kovács és Dugat mellett Körtélyesi és Eilingsfeld volt a két magas ember, bár hozzá kell tenni, hogy az ellenfélnél is Dénes játszott ötöst. A sok kis ember ellenére elrontottuk az alapvonali bedobást, Ruják pedig kettőre hozta fel a csapatát. Bejött Jarrod Jones, a következő két támadásban pedig két gyönyörű labdát kapott Kovács Ákostól, hat pontra növelve előnyünket. Amely - ahogy az ezen a meccsen lenni szokott -, pillanatok alatt ismét egy pontra apadt. Ami az utolsó percben történt, arra pedig nincsenek szavak. Szerencsére elég annyi, hogy az utolsó soproni dobás lepördült a gyűrűről, és jött a hosszabbítás.

A ráadás öt percet Borisov triplája és Thomas duplája nyitotta, nagy volt a baj. Dugat középtávolival közelebb lopta a csapatot, de Thomas újra betalált, ezúttal ráadásul hármat ért, nagy volt már a hátrány. Ráadásul jött Borisov, és egy percen belül két hármast értékesítve gyakorlatilag megnyerte a meccset csapatának. Ezt követően ugyan Roberson és Kovács labdaszerzéseivel, valamint Roberson hármasával felzárkóztunk, ám fordítani már nem maradt erőnk, a Sopron pedig behúzta a roppant fontos idegenbeli  győzelmet.

Fotó: Fekete Zsuzsanna